Egy év alatt négyezer fővel nőtt a beszédterápiára szoruló brit gyerekek száma - a beszédterapeuták szakmai egyesülete szerint már nem tudják kielégíteni a megnövekedett igényeket.
Van olyan budapesti kerület, ahol 18 óvodai csoport, összesen 315 gyerek van karanténban, máshol minden ötödik ovis csoportot haza kellett küldeni koronavírus-fertőzés miatt, sőt vannak olyan fővárosi óvodák is, amelyeket teljes egészében be kellett zárni. Gyorsan terjed az omikron a legkisebb gyerekek között is, pedig a legtöbb óvodában már hónapokkal ezelőtt szigorú járványügyi szabályokat hoztak.
Egyelőre nem az egész egyetemen, csak néhány karon szigorítanak a járványügyi szabályokon.
Kötelező a maszkviselés a folyosókon, a büfében, a lépcsőházban, egyedül az osztályteremben nem kell eltakarni az orrot és a szájat – több középiskolában ilyen járványügyi szabállyal indult az új tanév. Van, ahol az épületbe érkező szülőktől védettségi igazolványt kérnek, máshol a diákokon és a tanárokon, ott dolgozókon kívül senki nem léphet be az iskolába, legfeljebb előzetes engedéllyel. Változatos előírásokat találtunk a közép- és általános iskolák oldalán, némelyik jóval szigorúbb, mint a minisztériumi ajánlás.
Az Egyesült Királyság négy nemzetének tisztifőorvosai közös hétfői közleményükben javasolták, hogy a 12-15 éves korosztály egészséges tagjai is megkapják a koronavírus elleni oltás legalább egy dózisát.
Angliában is megkezdődött az új tanév, Skóciában pedig már két héttel ezelőtt visszatértek a diákok az iskolapadba. Az legtöbb intézményben nem kell maszkot viselni, és a távolságtartás szabályai sincsenek már érvényben. A tanárok furcsa érzésekkel kezdenek neki az új tanévnek külföldön is.
Ausztriában a tanév első hetében folyamatosan tesztelik majd a diákokat és a tanárokat, akiknek kötelező lesz maszkot viselniük. Franciaországban több ezer oltópontot nyitnak az iskolákban, az Egyesült Államokban eltérő szabályok mellett kezdik az oktatást az intézmények – van, ahol hetente kétszer végeznek majd PCR-teszteket, máshol a maszkviselésről is a szülők döntenek. Különböző forgatókönyvekkel készülnek az országok a tanévkezdésre és a koronavírus-járvány negyedik hullámára.
A tantermi oktatás a tanév végéig már nem áll vissza.
A végzős diák szerint voltak, akik már hetekkel az érettségi előtt önkéntes karanténba vonultak, nehogy elkapják a vírust, az emelt szintű vizsgákra azonban már nem jutottak el, mert a középszintűek alatt megfertőződtek.
Két nap alatt 20 ezren írták alá azt a petíciót, amelyet az ADOM Diákmozgalom indított a középiskolák és az általános iskolák felső tagozatainak május 10-i nyitása ellen.
Nincs szélessávú internet és megfelelő számítógép, otthon pedig nincs tanulásra alkalmas hely – ilyen akadályokkal szembesültek az elmúlt hónapokban azok az érettségizők, akik az ország mélyszegénységgel sújtott részein élnek, komoly anyagi gondokkal küzdő családokban. Bőven volt munka a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó civil szervezeteknél a távoktatás hónapjai alatt, de sikertörténetek is akadnak: van olyan végzős gimnazista, aki Hajdú-Bihar megye egyik legszegényebb kistelepüléséről juthat be a jogi egyetemre.
Nemcsak orvostanhallgatók, leendő ápolók, mentőtisztek és szülésznők, hanem más szakokon tanulók közül is sokan vállaltak munkát önkéntesként a koronavírus-járvány kirobbanása óta. Van, aki oltóponti adminisztrátorként vagy telefonos diszpécserként dolgozik, mások korrepetálást, pszichológiai tanácsadást tartanak, ELTE-s informatikushallgatók pedig önjáró, mesterséges intelligenciát alkalmazó fertőtlenítő robot fejlesztésében segítettek.
Impozáns homlokzat erősen századfordulós karakterelemekkel esetleg monumentális és minimalista – kíváncsiak vagyunk arra, hogy szerintetek melyik nagyobb egyetemnek van Magyarországon a legszebb épülete.
